Ukrajnáról Budapesten

A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) konferenciát szervezett a magyar fõvárosban az ötvenhat országot tömörítõ szervezet megalakulásának és Ukrajna atommentességét kimondó „Budapesti Memorandum” aláírásának 15. évfordulója alkalmából. Ukrán és orosz képviselõk, diplomaták valamint hazai kutatók és újságírók vettek részt a tanácskozáson.

Eduard Prutnik, az ukrán United World alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy új globális gondolkozásra van szükség. Kijelentette, hogy a nyomor megszûntetése is része a biztonságnak. Ukrajna nem használta ki a lehetõségeket az elmúlt másfél évtizedben és a közeljövõben megválasztandó elnöknek új célokat kell megfogalmaznia. Az ukrán Régiók Pártjához tartozó Mikola Azarov volt miniszterelnök- helyettes hangsúlyozta, hogy országa lemondott az atomfegyver használatáról, és mintegy ötezer nukleáris töltetett szállítottak el az országból. Ukrajna azonban nem kapott semmiféle kompenzációt. Problémát jelent, hogy nincs egységes biztonsági rendszer Európában, ami valamennyi ország érdekeit

Alekszej Osztrovszkij, az orosz Duma Független Államok Közösségével (FÁK) foglalkozó bizottságának az elnöke a poszt-szovjet térségbe való behatolási kísérletei miatt bírálta az Egyesült Államokat, amit az Ukrajnában és Grúziában lezajlott „színes forradalmak” is mutatnak. Az orosz vezetés döntésének köszönhetõ, hogy sikerült lokalizálni a grúziai konfliktust. Szakasvili elnök politikai túlélése csak az amerikai támogatásnak köszönhetõ. Osztrovszkij kijelentette, hogy az EU egyes tagállamai, Oroszországgal szemben gyakran az USA politikáját támogatják. Deák Péter biztonságpolitikai szakértõ hangsúlyozta, hogy a gazdasági érdekek a politika elé kerültek, és a válságot nemzeti keretekben már nem lehet megoldani. Hiányzik az új irány. Leonyid Kozsara, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese szerint a NATO-integráció és a Washington- Kijev-Varsó háromszög terve kudarcot vallott. A lakosság hatvan százaléka nem támogatja a NATO tagságot, amit Oroszország is ellenez. Az embereknek sokkal fontosabb a gázellátás biztonsága, mint a NATO. Andrej Molcsanov, az orosz Szövetségi Tanács FÁK bizottságának alelnöke hangsúlyozta, hogy számos élõ konfliktus van Európában. A NATO keletre, az orosz határok felé tart. Szükséges lenne egy új biztonsági rendszert megteremteni, amit Medvegyev orosz elnök is javasolt. Alekszej Platnyikov ukrán képviselõ szerint hazájának atomfegyvermentes, semleges országnak kell maradnia.

A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a hidegháborút senki sem nyerte meg, mert a Szovjetunió ugyan szétesett, de az USA is elvesztette hegemóniáját. A közelgõ elnökválasztás miatt Ukrajnából csak az ellenzéki Régiók Pártja, Oroszországból viszont kizárólag a kormánypárt képviselõi vettek részt a tanácskozáson. Nem ismerhettük meg sem az ukrán kormánypártok, sem az ellenzéki orosz kommunisták véleményét a két szomszédos ország kapcsolatairól és az európai biztonságról.

Tudósítónktól